VII. tétel: MAGYARORSZÁG A XIV-XV.SZÁZADBAN
A, Mutassa be az Anjou-királyok gazdasági és társadalmi reformjait!

    1, Trónkövetelők: a cseh Vencel, a bajor Ottó, Anjou Károly Róbert (1308-ban koronázták meg; összesen 3-szor.)
          - Az Árpád-ház kihalását követő trónharcok az országot széthullással fenyegették. Az Anjou-házból származó Károly Róbert
           (Caroberto) bizonyult a legerősebbnek. Carobertót támogatta az egyház, a köznemesség, a városok, a falvak és a főurak is.
             Végül Károly Róbertet királlyá koronázták.

         - A király a rozgonyi csatában döntő győzelmet aratott az Abák fölött (Aba Sámuel fölött, 1312-ben).
           Az új királyi hatalom támasza a feudális nagybirtokosság lett.
        - A legyőzött oligarchák (tartományurak) birtokainak 1 része az uralkodót támogató nemeseké lett.
           Oligarchák: az ország 1 bizonyos területén királyi jogokat birtokolnak. – pénzverés, önálló külpolitika.

    2, A királyi hatalom megerősítése: à új gazdaságpolitika
            - Az uralkodó az államháztartást új alapokra fektette.

           - A regálék: a felségjog alapján beszedett királyi adók.
           - A bányamonopóliumok: a király joga a kibányászott nemesfémre.

           - az arany egy tizede, az ezüst egy nyolcada

           - Az urbura: bányapénz. Az arany 1 tized része. A földreform miatt a földesúri birtokokon föltárt bányák jövedelméből
             a földbirtokos megkapta a királynak fizetendő pénz ¹/₃-át

           - a pénzverés monopóliuma: a megreformált bányamonopólium; a földesurak érdekeltté tétele a bányászatban.
             A kibányászott nemesércet be kellett váltani királyi pénzre
           - Károly Róbert új pénzt vezetett be: az értékálló aranyforintot.
             A váltópénz ezüst volt; 1 aranyforint=16 ezüst garas, 1 ezüst garas=6 ezüst dénár.

           - harmincadvám: a külkereskedelem vámja, az áru értékének ¹/₃₀ - ada.
           - A kapuadó: a jobbágyok első állami adója, jobbágytelkenként fizetett adó. (18 dénár jobbágytelkenként.)

           - A jövedelmek beszedését a kamarák végzik, élükön a tárnokmester áll.

    3, Új kormányzati rendszer: célja: a királyi hatalom megerősítése.
           - a fő méltóságokat az új hatalmi elit töltötte be.
           - honorbirtok: az az uradalom, melyet a nagyurak a hivatal mellé kaptak.

    4, Hadsereg-reform:
            1, A hadsereg alkotóelemei lettek:
                      - magánföldesúri csapatok és vármegyei nemesi zászlóaljak=(bandériumok)
                      - a nagybirtokosok magánhadseregüket saját zászlajuk és címerük alatt vezethették.

                         Vármegyei bandériumok: az 50 főnél kisebb létszámú csapatok.

                      - A várkatonák és könnyűlovas kunok is a királyi hadsereghez tartoztak.

           2, A banderiális hadsereg: a “banderiális” kifejezés a bandieraà “zászló” szóból származik.
                      - a főurak magánhadserege; 50 fő volt a vármegyei bandériumban

    5, A külkereskedelem fellendítése:
                      - élelmiszer és nyersanyagok kivitele, ipari- és luxuscikkek behozatala,
                      - városfejlesztés: mezővárosok, szabad királyi városok
                      - a pápai jövedelmek megcsapolása.

   6, Külpolitika:
                      - a visegrádi királytalálkozó: a magyar, a cseh és a lengyel királyok találkoztak
                      - Bécset kikerülő kereskedelmi útvonalak kiépítése Krakkó és Brnó felé

                      - A dinasztikus kapcsolatok erősítése: Lajos III. Kázmér lengyel király trónörököse
                      - Károly Róbert nem folytatott hódító külpolitikát.

    7, Mezővárosok: a “vásáros helyekből” alakultak ki. A lakosok többnyire mezőgazdasági tevékenységet folytattak
                                  Önállóan választhattak bírót és esküdteket. A földesúr beleszólt az igazságszolgáltatásba.

    8, I. Nagy Lajos hatalomra kerülése / politikája:
            - Károly Róbert fia volt. Dinasztikus, hódító: a dinasztiák érdekeit figyelembe vette.
            - Hadjáratokat indított Nápoly ellen; ennek oka: az öccse meggyilkolása. A hadjáratok eredménye: nem tudta megtartani
               a megszerzett területeket.

            - A litvánok ellen is hadjáratot indított: oka a pogányok elleni keresztes hadjárat.
            - Balkáni hadjáratai: oka a Bogumil-eretnekek ellen
            - Dalmáciai hadjárata: Raguza, Zára és Spalato megszerzése.

            - Perszonál - unió létrehozása (1370): a király személye közös; tehát 2 vagy több országban ugyanaz a király uralkodik.

    9, A háborúk következményei: a nagybirtokosság kialakulása, vagyonuk növekedése
            - a jobbágyterhek ¹/₉-¹⁰/₉.à a földesurak megnövelték a jobbágyterheket.
            - a bárók és a köznemesek ellentéteà a köznemesek megszerzik a hatalmat.

  10, Az Aranybulla felújítása:
           - Az 1351-es törvények:
                      - Az ősiség törvénye: a nemesi birtok sérthetetlen, a közvetlen vagy oldalági rokonok öröklik.
                        A család kihalása után a birtok visszaszáll a királyra. (A birtokot nem lehet eladni / elajándékozni).
                        Ez a törvény 1848 áprilisig érvényes
                      - Kilenced: egységes jobbágyszolgáltatás.